Berecz Ágnes Gabriella: Este Milikével, 2024

Szeretem-könyv-ajánló:
Az Este Milikével az írójára, Berecz Ágnes Jókai-díjas íróra jellemző humorral egy élettörténetbe és lelkiválságba enged bepillantást, miközben egy egész századnyi magyar valóságon is végig vezeti az olvasót. Remek korrajzot ad egy olyan időszakról, amit lassacskán már a negyvenes korosztály sem ismert.
Letaglózva olvastam a regény első verzióit is, miközben folyamatosan szurkolva vártam, hogy mi lesz a főszereplővel. A végeredmény pedig egy olyan teljes egészet ad ki, ami büszkesége lehet nem csak az írónak, hanem mindenkinek, aki dolgozott a könyvön! Így nekem is boldogság, hogy a borítótervet és a rajta szereplő festményt elkészíthettem!
Berecz Ágnes Gabriella: Este Milikével, Cédrus Művészeti Alapítvány, 2024

Szerző: Berecz Ágnes Gabriella
Borító: Lenkes Ildikó
Lektor: Lenkes-Szentgyörgyi Zsófia

Berecz Ágnes Gabriella: A meccs, 2020

Ez a regény már önmagában attól is lehetne különleges, hogy a borítóján egy festményem szerepel, illetve attól is, hogy édesanyám, Berecz Égnes Jókai-díjas író tollából származik. De ami ezeknél is fontosabb – elfogultság nélkül állíthatom – hogy remek regény!
A meccs története teli könnyed labdaröppenésnyi filozófiai gondolattal – és vajon túléli a macska? Avagy: „Az akaratszabadság témaköre abban hasonlít leginkább a focihoz, hogy mindenki úgy véli, ért hozzá.”

A borítón szereplő festmény a régi „labdás” képeimből indult ki, de azokhoz nem kapcsolódva, kifejezetten erre a könyvre készült.
Berecz Ágnes Gabriella: A meccs, Cédrus Művészeti Alapítvány, 2020

Szent Márton-almanach 2016

Ez a könyv úgy kezdődött, hogy anyukámnak, Berecz Ágnes Jókai-díjas írónak támadt egy ötlete, amibe bevont. Ezúttal Szent Márton legendája kezdte érdekelni, akinek a kultusza legalább annyira profán, mint vallásos. Vajon hányféle területen jelenik meg ő? Mesék, sütemények, énekek, versek, népszokások? És ez csak a múlt, vagy a jelen is? Kortársak foglalkoznak-e a témájával?
Így esett meg, hogy megszületett a Szent Márton-almanach a Napkút Kiadóval karöltve. Hihetetlen milyen gazdag Szent Márton kultusza és milyen sokféle területen őrzik az emlékét a mai napig. Mindezt igyekeztünk irodalmi, népművészeti és képzőművészeti rétegekben is bemutatni.
A könyv a képszerkesztőjeként szerettem volna, ha nemcsak régi képzőművészeti alkotásokkal eredünk Szent Márton nyomába, hanem kortárs művészek csodáit is megjelentethetünk.
A borítón Lajos Kamper gyönyörű grafikája látható.

Berecz Ágnes Gabriella: Teleírt hársfalevél 2014

Édesanyám, Berecz Ágnes Gabriella, Jókai-díjas író első nyomtatásban is megjelent regénye a Teleírt hársfalevél (Napkút Kiadó) 2014-ből.
Ekkor még nem tudtam szerkesztő programokkal bíbelődni, így amikor kiderült, hogy én tervezhetem a borítót, még valami nagyon egyszerűt álmodtunk meg, csak egy vonalrajz a szerző nevén és a könyv címén kívül.
A könyv belsejében elég sok fotó szerepel a nagycencki hársfasorról (melynek ölelésében zajlik a regény), emiatt belülre csak egy-két rajzocskát készítettem a csodálatos hársfákról.

„Krisztus urunk álruhában” népi mesekönyv illusztrációja, Napkút Kiadó 2011

Réges-régen, nagyon régen… mint ahogy egy mese kezdődik – még egyetemista koromban történt, hogy az én drága anyukám, Berecz Ágnes (azóta már Jókai-díjas író) felvetette, hogy kéne „csinálni” egy könyvet: feltűnt neki, hogy ahogy a Mátyás királyos mesék sokszor csak egy köntöst, keretet adnak meglévő népmeséknek, amiket aztán mátyásosan mesélnek tovább, épp így csokorba szedhetők azok a mesék, melyekben Jézus, Szent Péter, vagy az Ördög jár a földön. És mi lenne, ha én rajzolnék hozzájuk?! – vetette fel.
Végül úgy alakult, hogy az eredmény több évvel később (2011-ben) lett kézzelfogható.

Szerkesztő: Berecz Ágnes Gabriella
Illusztrátor: Lenkes Ildikó
Lektor: Lenkes-Szentgyörgyi Zsófia

Piranesi kiállítás

Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay-termében Giovanni Battista Piranesi (1720-1778) rézkarcaiból, valamint az olasz mester munkáinak hallgatói reflexióiból nyílt nagyszabású kiállítás 2005 nyarán.
Az Egyetem könyvtárában található Piranesi grafikai munkásságának legteljesebb gyűjteménye Magyarországon.
Nagy hatással volt rám Piranesi munkássága így nagy örömmel festettem én is a kiállításra.
Egy régebbi absztrakt sorozatomhoz nyúltam vissza vizualitásban, s így született meg: A lélek börtönei – in memoriam Piranesi, 100×120 cm, olaj, farost, 2005.